~ 4.rész ~
Mi a helyzet?-kérdezte Alesha,majd leült mellém a kanapéra.
Én: Semmi.-válaszoltam egy állmosollyal az arcomon.
Nem szerettem volna semmit mondani Alesha-nak,hiszen csak elvettem volna a jó kedvét.Meg hát nem is biztos,hogy tudna segíteni.
Csajok! Mit csinálunk?-kérdezte Sarah izgatottan.
Én: Hát,nekem mindegy.
Sarah: Nemáár Jess! Most te döntöd el,hogy hova megyünk.Eddig mindig csak mi döntöttük el Alesha-val.-mondta nevetve.
Én: Oké! Hmm..
Alesha: Mi ez a hmm?-kérdezte nevetve.
Én: Hát ez olyan,hmm! Mi lenne,ha az vidámparkba mennénk?
Ashley: Ez remek!
Alesha & Sarah: Szuper!
Ashley elment egy kis kaját összedobni,és csinált mellé limonádét is.Megebédeltünk,és már indultunk is.
Én: Minden megvan ami kell?-kérdeztem kicsit izgatottan.
Sarah: Igen! Azt hiszem..
Alesha: Vagyis semmi sincs meg!-mondta nevetve.
Sarah: öhm,öhm! Kikérem magamnak!
Alesha: Kérjed!
Hirtelen nagy csend lett, lehet Sarahnak ,hogy rosszul eshetett ez a 'kérjed' szó. De szerencsére Ashley megtörte a csendet.
Ashley: Csajok itt vagyunk!
Én: Csodás!
*
Felültünk az óriáskerékre,amint az elindult egyszerre el kezdtünk sikoltozni. De az valami csodás volt. Ez legalább kiverte a fejemből,ami miatt olyan rosszul voltam.
Miután leállt a hinta,már mentünk is tovább a másikra.A lányok fel szerettek volna ülni egy szó szerint 'hánytató gépre', a T-Rex-re.
Én: Lányok! Én erre biztos,hogy nem ülök fel!
Alesha: Ugyan már Jess! Nem tán félsz?
Én: Nem.De te is tudod,hogy ezt soha nem próbálnám ki.
Sarah: Soha ne mond,hogy soha!
Ashley: Ne erőltessétek neki,ha nem szeretne,hát akkor nem.
Én: Inkább itt maradok. De ti menjetek nyugodtan!-mondtam 'mosolyogva'.
Sarah: Hát jó!
A lányok felültek arra a 'hánytató gépre'. Már vagy 5 perce,hogy megy a 'hinta' és Sarah arcán feltűnt egy kisebb félelem. De úgy látom Alesha és Ashley nagyon jól érzik magukat,hiszen végig kiabálnak.
Sarah: Lányok! Én fff-fé-félek!
Alesha: Most komoly? Ugyan már! Ez tök jó!
Ashley: Alesha,nem olyan jó...
Veletek sehová nem lehet jönni?-mondta idegesen Alesha.
A hinta éppen leállt,és már mindenki kiszállt,csak Sarah nem.Úgy gondoltam az a legjobb,ha odamegyek hozzá.
Hé Sarah. Mi az?-kérdeztem.
Semmi,semmi csak Alesha.-mondta.
Én:Mi történt?
Sarah: Mindegy,nem érdekes.
Én: De,igenis az! Mond!
Sarah: Nem!-mondta,majd elment.
Úgy döntöttem,hogy megkeresem Ashley-éket,de sehol sem találtam őket.Hol lehetnek?
Ekkor pillantottam meg hirtelen Alesha-t egy padon ülve.
Alesha! Mehetünk haza?-kérdeztem.
Igen...-mondta.
Én: Ashley hol van?
Alesha: Nem tudom. Kicsit összekaptam vele,meg Sarahval is.
Én: Miért?
Alesha: Nem érdekes. Keressük meg őket,aztán menjünk.
Én: Hát jó.
*Otthon*
Végre itthon!-mondtam és már mentem is volna fel a szobámba,de hallottam,hogy Sarah az én nevemet kiabálja.
Sarah: Jess! Gyere Már ide!
Megyek.-mondtam.
Ennyit miért nem tudtál megcsinálni? Nem vagy normális! -mondta,majd felpofozott.
Tulajdonképpen csak annyi volt,hogy nem mosogattam el...most ezen minek kell ennyire kiakadni?-gondoltam magamban.
Felszaladtam a lépcsőn egyenesen be a szobámba. Alesha és Ashley az egészet látta...
A szobámban megnéztem a telefonom,és azt láttam,hogy Niall vagy 20-szor hívott,és még sms-t is küldött,amiben ez állt:
Szia. Miért nem tudod ezt k*rva telefont felvenni? Nem hiszem el...De remélem legalább visszaírsz valamit,vagy visszahívsz. Niall
Remek! Már ő is haragszik rám!
Sarah bejött a szobámba,és mindent megbeszéltünk. De...